Ez most más lesz. Eddigi írásaimban kerültem a napjainkat borzoló eseményeket. Inkább mélyebben szántottam ‒ avagy szeretnék szántani. A nyelvi háttér, a kulturális motiváció jobban érdekel, és nem mellesleg a napi eseményekre ezer nálam okosabb elemző/megmondó vetődik rá. Ha idáig értél, kedves olvasó az értő olvasásban, már tudod, hogy most másképp lesz. Hát, igen. Merthogy találtam néhány rejtélyes mondatot. Ezek vagy szólnak valamiről, vagy éppen az ellenkezőjéről. Mi mennyi és hova megy, ez itt a kérdés ‒ forrnak az indulatok.
Facebook-bejegyzésében Molnár Csaba így idézi Magyar Pétert: „Dobrev Klára ilyen egészen ijesztő, de ha gyerek lennék, vagy gyerekem lenne, lehet nem tolnám ott babakocsival, nehogy megálljon a növekedésben.”
És a hozzá fűzött kommentárja: „Azon túl, hogy a mondat nagyon tágan kezeli a magyar nyelv kereteit, nem más, mint a Magyar Péter által Dobrev Klára ellen indított, ízléstelen lejáratókampány újabb eleme. Az első esetben lényegében lehülyézte Dobrev Klárát, most pedig a külsejére tett sértő megjegyzést a magát tiszte, konzervatív polgárnak beállító politikus.”
A Molnár Csaba kijelentését idéző sajtótermékek nem vették figyelembe a kifogásolt mondat szövegkörnyezetét. Magyar Péter éppen ezzel támadott vissza: „A DK jó rogáni módszerrel tegnap kivágott egy fél mondatot az egyik megszólalásomból és azt állította, hogy én Dobrev Klára kinézetére tettem megjegyzést. Hát, nem. Én arról beszéltem, hogy a politikai elit pártjai micsoda vizuális szennyezést követnek el, amikor teljesen feleslegesen teleplakátolják a gyönyörű településeinket.”
És íme a szövegkörnyezet a Mandinerből idézve: „Ugye mi nem százmilliárdokat költünk ilyen óriásplakátokra, nem ilyen vizuális szennyezéseket követünk el a környezet ellen. Nem tudom, mikor jártatok Budapesten, még itt a Deák téren csak autóval, és egészen elképesztő, ahogy kinéz, ott lógnak a plakátok, mint a ’90-es években, amiről már leszoktunk, és a világörökség egyik része úgy néz ki, mint valami bazári nem is tudom micsoda, Szentkirályi Alexandra és a többiek ott lógnak ilyen különböző színekben, Dobrev Klára ilyen egészen ijesztő, de ha gyerek lennék vagy gyerekem lenne, lehet, nem tolnám ott babakocsival, nehogy megálljon a növekedésben.”
Magyar Péternek teljesen igaza van abban, hogy Molnár Csaba kivágott egy félmondatot a szövegéből. Ez azonban nem feltétlenül rogáni módszer, mivel tudományos közleményekben is előfordul, és a nem teljes mondatok idézésének is megvan a kialakult módszere. Ezzel viszont nem élt Molnár Csaba. Jó indulattal feltételezve nem ismerte a hiányra utaló szokásos jelölést: […], rossz indulatúan pedig arra gondolhatunk, hogy szándékosan hagyta homályban a mondat elejét.
Jöjjön a szöveg részleteiben:
- mondat „Ugye mi nem százmilliárdokat költünk ilyen óriásplakátokra, nem ilyen vizuális szennyezéseket követünk el a környezet ellen.” ‒ Értsd: más politikai pártok hatalmas pénzeket költenek plakátokra, a kihelyezett plakátok pedig vizuálisan szennyezik a környezetet. Ehhez annyi megjegyzésünk van, hogy a választási kampányok után a plakátokat kötelező leszedni, tehát a vizuális szennyezés csak időleges.
- mondat 1. gondolati eleme: „Nem tudom, mikor jártatok Budapesten, még itt a Deák téren csak autóval, és egészen elképesztő, ahogy kinéz […]” Ebből a szövegrészletből megtudjuk, hogy a vizuális szennyezés a Deák téren is megfigyelhető, és Magyar Péternek nem tetszik a Deák téri vizuális szennyezés.
- mondat 2. gondolati eleme: „[…] ott lógnak a plakátok, mint a ’90-es években, amiről már leszoktunk, és a világörökség egyik része úgy néz ki, mint valami bazári nem is tudom micsoda […]” Itt azt az állítás olvashatjuk, hogy a 90-es években állandóan politikai plakátok tarkították a Deák teret, valamint Magyar Péter újfent kifejezi, hogy nem tetszik neki a politikai plakátok jelenléte a Deák téren. Az állítás nem igaz, mivel a 90-es években is el kellett távolítani a plakátokat a választási kampány végeztével. Azzal a véleményével egyet érthetünk, hogy nem tetszik neki a sok politikai plakát. Még szerencse, hogy a kampány után eltávolítják őket.
- mondat 3. gondolati eleme: „[…] Szentkirályi Alexandra és a többiek ott lógnak ilyen különböző színekben, Dobrev Klára ilyen egészen ijesztő […]” E gondolati elem 1. tagmondata azt állítja, hogy Szentkirályi Alexandra is látható a Deák téri plakátokon. A következő tagmondat szerint Dobrev Klára ijesztően néz ki. Az előző tagmondattal együtt értelmezve, itt az az állítás fogalmazódik meg, hogy Dobrev Klára is látható a Deák téri plakátokon, ám ő ijesztő. A két tagmondat együttesen azt az értelmezést is megengedi, hogy Szentkirályi Alexandra nem ijesztő, ám Dobrev Klára igen.
- mondat 4. gondolati eleme: […] de ha gyerek lennék vagy gyerekem lenne, lehet, nem tolnám ott babakocsival, nehogy megálljon a növekedésben.” Tekintettel arra, hogy ezen tagmondatok előtt közvetlenül az áll, hogy „Dobrev Klára ijesztően néz ki”, ezért az elsődleges értelmezés csak az lehet, hogy Dobrev Klára képének ijesztő hatására állna meg Magyar Péter gyermekének növekedése. Ugyanakkor (némi jó indulattal) a gyermek növekedésének megállásától való félelem az összes plakát láttán merült fel Magyar Péterben. Állítása szerint ő így gondolta.
Összefoglalva: Molnár Csaba értelmezése helytálló, a szöveg első olvasásra egyértelműen arról szól, hogy a Dobrev Klára-plakát látása megállíthatja Magyar Péter gyerekét a növésben. Ugyanakkor a Magyar Péter-féle értelmezés is elfogadható, csak az éppen nehezebben bontható ki a szövegből. Reméljük, hogy Magyar Péter tényleg nem Dobrev Klárát akarta ilyen alpári módon sértegetni, inkább csak a szerkesztetlen élőbeszéd sutaságát érhetjük tetten nagy porfelhőt keltő mondataiban. Többértelmű fogalmazása miatt bocsánatkéréssel ő tartozik.
A szövegkörnyezeten túl tágabb kitekintést is tehetünk: figyelemre méltó, hogy a környezetszennyező plakátokkal kapcsolatban Magyar Péter csak nőket említ. És itt eszünkbe kell jusson konfliktusa a feleségével.
Utóirat: ezen szövegben nincs politikai állásfoglalás, csak búvárkodás egy homályos gondolatfutamban.