Előhang/1
A Nemzeti oldalas, avagy hogyan zabáld föl önmagad című írásom után felhívták a figyelmemet arra, hogy a második spanyol köztársaság ellen polgárháborút kirobbantó, konzervatív-fasiszta keveréktársaság nemzeti oldalnak (bando nacional)
(https://es.wikipedia.org/wiki/Bando_nacional) nevezte magát. Ha narancsék ezt nem tudták, akkor csak beletrafáltak: összenőtt a zsák a foltjával. Ha tudták, annál nagyobb a szégyen.
Előhang/2
Szeptember 22-én kezdtük meg itt a sorozatunkat (Brüsszel, nem szeretlek!). A hatalom által ellopott, megszégyenített szavaink körül járnak a gondolataink. Velünk egy időben más okosok elkezdtek a téma mélyére ásni. A hamis szavak mögött nyelvet, a nyelvben pedig rendszert keresni. Ezeket olvassátok:
Petőcz György:
Mi vagyunk, a világ kiszámíthatatlan, az élet harc (ÉS, 2023. 09. 08, 3.)
A nyelvezet mint tudás-kapszula (ÉS, 2023. 09. 29, 3.)
Kardos András: A maffiaállam nyelvi ellenforradalma (ÉS, 2023. 10. 06, 5‒6.
Széky János: Nem vagyok hajlandó (Paraméter, 2023. 10. 06. ‒ https://parameter.sk/nem-vagyok-hajlando)
Széky János hosszú listát közöl a rezsim nyelvi ferdítményeiből. A hatodik helyen ez áll: „Nem vagyok hajlandó Karmelitának nevezni a Várszínházat”. Innen folytatjuk és innen kérdezzük, hogy mitől „Karmelita”, ami nem az?
A Kármel-hegy Izrael északi részén nem is hegy, hanem egy 39 km hosszú, 8 km széles hegyvonulat, amely már a kereszténység előtt szent hely volt. A Biblia szerint (1Kir 18) Illés próféta ott pörölt Baál bálványimádó papjaival. A hagyományok szerint a próféta ott is lakott a hegyen egy barlangban, és a Kármelben később is folyamatosan laktak magányra és önmegtartóztató életre vágyó remeték. Az 1200-as évek elején a remeték vezetője („B. testvér”) Albert, jeruzsálemi latin pátriárkától regulát kapott, ezzel létrejött a Karmelita rend. A regula nagyon szigorú volt: a szerzetesek számára saját cellában való állandó imádkozást, a közös miséken való részvételt, szegénységet, estétől reggelig némaságot, vegetáriánus étrendet és szeptembertől húsvétig tartó böjtöt írt elő.
A középkor folyamán számos szerzetesrend belső válsággal küzdött: a barátok ettek-ittak, mulattak, kicsapongtak és eltévelyedtek. A karmelitákat is elérte ez a vész. A megújulást Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János vezették. Ismét szigorú aszkétizmus hirdettek és megalapították a Sarutlan Karmelita Rendet.
Karmeliták voltak Magyarországon is, Nagy Lajos király (1340‒1380) hívta be őket. Négy kolostoruk volt az ország területén. A törökök kiűzése után megérkeztek a Sarutlan Karmeliták is. Győrben, Székesfehérváron és Budán kezdtek építkezni. 1693-ban a budai várhegyen egy ferences templom (később török mecset) romjait és a hozzá tartozó területet kapták meg. A budai karmelita rendház 1725‒1736 között épült. II. József 1782-ben kiadott rendeletével 15 szerzetesrendet oszlatott fel, köztük a karmelitákat is. Utasítására a budai karmelita kolostor templomát színházzá építették át.
Orbán-palota /Karmelita kolostor, Várszínház, Nemzeti Táncszínház/ (Wikimedia Commons GFDL)
Az épületegyüttes, amelyet most Karmelitának kellene neveznünk, de valójában Orbán Viktor palotája, alig több mint negyven évig volt a karmelitáké, egy-két megszakítással szinte napjainkig színházként működött. Az elmúlt évtizedekben Várszínházként működött (1978‒2001), majd a Nemzeti Táncszínház játszóhelye volt (2001‒2014).
Egyáltalán nem ritka, hogy egy épület funkciót vált. Az emlékezet szelektív: olykor megőrzi, olykor pedig igyekszik kitörölni a múltat. Vannak olyan budapesti épületek, amelyeknél kísért a múlt: a Szabadság téri TV-székházat sokan nevezik még napjainkban is Tőzsdepalotának, mivel az volt az épület eredeti funkciója. De volt ott más is: 1952‒1957 között a Lenin Intézet, később még a TV előtt pedig a Magyar Technika Háza.
Lenin Intézet /Tőzsdepalota, MTV-székház/ (Wikimedia Commons CC-BY-3.0)
Más épületek elvesztették az első funkciójukhoz kapcsolódó nevüket: Ilyen például a Kúria épülete, amelyből pár évtizedre Néprajzi Múzeum lett, és ilyen az Adria Biztosító székháza, amely volt Budapesti Rendőr-főkapitányság, Le Méridien hotel, és lett mára Ritz-Carlton.
Budapesti Rendőr-főkapitányság /Adria Biztosító, Hotel Le Méridien, Hotel Ritz-Carlton/ (Wikimedia Commons CC BY 2.0)
A Karmelita elnevezés ráaggatása az Orbán-palotára aljasan rafinált ötlet. Az épület múltjának nyílt megcsúfolása. Nyelvi szempontból logikus választás: könnyen kimondható, könnyen megjegyezhető szó. Tartalmilag azonban velejéig álságos. A Fidesz mindig eszközként tekintett az egyházakra, segítségükkel vásárolja meg a hívő emberek szavazatait. Erkölcsi nagyságként tetszeleg, miközben egyes bűnbe eső vezetői révén egyik erkölcsi botrányból a másikba sodródik. A Sarutlan Karmelita Rend tagjai önmegtartóztató szegénységben élnek. Hiába hívják Karmelitának az épületet, mindenki tudja és látja, hogy miniszterelnök urunk életvitele a lehető legmesszebb van nemcsak a karmeliták, hanem még az egyszerű hívő katolikusok életmódjától is. Napjában többször elköveti a kevélység, fösvénység, bujaság, torkosság, harag, és a jóra való restség hét főbűnét, de legfőképp a régebben nyolcadik bűnként is emlegetett hazugságot.
Az utoljára Táncszínházként működött épületben most egy pávatáncos lakik. Az Orbán-palota méltatlan a Karmelita elnevezésre.