Rendkívüli időket élünk, egymás után dőlnek ki a szekrényből a csontvázak. Kapkodjuk a fejünket, ez most gumi(csont((váz))) vagy sem? Némelyiket se kiköpni, se lenyelni nem tudjuk. A gardrób mélyén lappanganak még ki nem nyitott szekrények. Legyenek ezek most az alagutak.
Sajnos ez a téma is aktuális, habár igyekszünk távolabbra is tekinteni. Aktuális, mert amióta a Hamasz rátámadott Izraelre, azóta érkeznek a hírek a Gázai övezet alatti titkos alagutakról. Ezek a segélyként küldött pénzek eltérítésével épültek, gyilkolás céljából. Ennyiben rosszabbak, mint a mifelénk szintén eltérített pénzekből épült mélymagyar kilátók és a pusztába kiállított, lombkorona nélküli sétányok.
Az alagút évszázadok óta veszélyes fegyver annak a kezében, aki belebújik. Várostromok idején volt használatban. A támadók alagutakon akartak a várfalakon belülre jutni, a védők pedig ellenalagutakat fúrtak, hogy alagútjukkal együtt felrobbantsák a sötét mélységben feléjük settenkedő ellenséget. Aki ilyesmiről akar olvasni, annak az Egri csillagokat tudjuk ajánlani.
Magyarországon szinte mindegyik várhoz fűződik olyan legenda, amelyik a titkos alagutakról szól. Eddig még egyetlen ilyet sem találtak. Történészek és régészek szerint csak a mesemondók fantáziájában léteztek. Azonban voltak és vannak máig megtalálható pincerendszerek bortermő vidékeink városai alatt (pl. Eger, Pécs, Buda). A budai polgárok, midőn pincéiket vájták, fúrták, egyszer csak lejutottak a barlangokig. A budai pince/barlangrendszer a 20. század valódi és hideg háborúi idején is szerephez jutott. És juthat még e században is. Mielőtt szót ejtünk róla, világítsunk be néhány távoli sötét alagútba.
A múlt század diktátorai meglátták a lehetőséget az alagutakban. Főleg, ha azok titkosak. A moszkvai titkos alagutak építése Sztálin parancsára kezdődött, egy időben az első nyilvános metróvonal építésével. Az első alagútban még csak autóval lehetett közlekedni, a későbbiekben már vágányt is fektettek le. A négy vonalból álló rendszer a Kremlt, a titkosszolgálat és a vezérkar központját köti össze a városkörnyéki atombiztos bunkerekkel és a vnukovói repülőtérrel. A titkos metró a menekülést és a túlélést szolgálja.
A román diktátor, Ceauşescu megörökölte Bukarest 18. századi részekkel is rendelkező alagútrendszerét, amelyet 1970‒1989 között kétszeresére bővített, a bukásához vezető forradalom idején pedig igen aljas módon használt fel. Az alagútrendszernek több metróállomáson is volt kijárata, és a város területén még további 70 helyen lehetett kibújni a föld alól. A forradalom napjaiban a Kárpátok géniuszához hű titkosszolgák és katonák a város különböző pontjain előbújva lövöldöztek a fegyvertelen polgárokra.
Vajon a budai vár pince- és barlangrendszerét napjainkban mire használják? Esetleg vannak ott titkos alagutak is? A helyzet békésnek, már-már idillinek tűnik. A Budavári labirintusban bolyongva királyaink szobrai és viaszbábok borzongatják a nagyérdeműt. További borzongási lehetőség a Sziklakórház Atombunker Múzeum.
A várhegy iránt pártunk és kormányunk is nagy érdeklődést tanúsít. Vajon miért? A barlangászat lenne a hobbijuk? Egyesek lakást vásárolnak ott (lásd pl. Bayer Zsolt), a nagypályás játékosok rögtön házzal indítanak (Tiborcz István), a Honvédelmi Minisztérium kipaterolta a várból a Hadtörténeti Múzeumot, a játékvezető pedig az egykori Várszínházból átalakított palotában mórikálja magát, és újra felépíti a háborúban lerombolt államigazgatási épületeket. Melyek alatt nemcsak barlangok vannak, hanem a földalatti átjárást biztosító egykori Horthy-bunker alagútrendszere is. A 2. világháború alatt ott rendezte be főhadiszállását Karl Pfeffer-Wildenbruch SS-gruppenführer. Aki miután egy halálos kitörési akcióba hajszolta a katonáit, a tábornoki uniformisát legénységi álruhára cserélve bunkeréből átváltott az Ördögárok fedett csatornájába, ahonnan a hűvösvölgyi Budenz úton bújt elő. Elmenekült, lelépett, megpucolt, lefalcolt ‒ ahogy tetszik. Ezért szeret a NER a budai várban lakni.